Nélkülözhetetlen információk a rákmegelőzéssel kapcsolatban
A daganatok kialakulásának legfőbb kockázati tényezői és a rákmegelőzés legfontosabb lépései.Ezen az oldalon fontos információkat olvashat a rákbetegség előfordulása és megelőzése kapcsán, illetve megismerheti, hogy milyen lépésekkel előzhetjük meg a daganatok kialakulását.
A daganatok legfőbb kockázati tényezője az életkor. A rákos betegek 70%-a 60 és felette van. Mindazonáltal életünk bármely szakaszában kialakulhat daganat. A leukémia például gyakoribb gyerekeknél, a hererák pedig 19-44 év közötti férfiakat érint legtöbbször.
A rákra való hajlam öröklődik. Ma már tudható, hogy a BRCA1 és BRCA2 gének összefüggésbe hozhatók a mellrák kialakulásával. Hetven éves korra a BRCA1 mutáns génnel rendelkező nőknek a 85%-ánál a mellrák kialakul.
A ráknak számos tünete van, jellege és intenzitása attól függ, hogy a betegség mely stádiumáról van szó, hogy a daganat melyik szervben, szövetben alakul ki, illetve milyenek az áttétek. Létezik azonban 11 olyan tünet, amit mindig komolyan kell venni. Legtöbbször nem a rákos sejtburjánzással kapcsolatosak, de ezekről az orvost tájékoztatni kell.
- A hirtelen megmagyarázhatatlan testsúlycsökkenés.
- Ismétlődő erős fejfájások
- krónikus rekedtség, nyelési nehézség, torokfájás
- állandó megmagyarázhatatlan hasi fájdalom vagy emésztési zavar
- csomó a test bármely részén
- a vizelet vagy székletürítési szokások megváltozása
- szokatlan váladék vagy vérzés
- nyálkás, véres vizelet
- fekély, seb vagy heg, ami nem akar meggyógyulni
- amikor egy anyajegy színe és mérete megváltozik, vérzik vagy viszket
- nemi aktust követően, a periódusok között vagy menopauza után előforduló hüvelyi vérzés
Egy gyenge dohányosnál aki rendelkezik a CYP1A1 nevű génnel, hétszer nagyobb a tüdőrák veszélye, mint annál a társánál, aki nem hordozza ezt a gént. A daganat kialakulásának rizikóját viselkedés is növelheti. Például a tüdőrákos betegek 90%-a, dohányzik. A legtöbb bőrráktól szenvedő ember fehér bőrű, és túl sokat tartózkodott a napon.
Már ismeri a Viniseera Szőlőmag őrleményt vagy kipróbálná?
Tovább a Webáruházba, az árakhoz...
Rák Diagnózis és szükséges vizsgálatok
A rák bármelyik fajtája könnyebben kezelhető a betegség kezdeti stádiumában, ezért létfontosságú a korai diagnózis. Ez igen nehéz, mert amíg a ráksejtek száma el nem éri a milliós nagyságrendet, vagy amíg az első szőlőszem nagyságú daganat meg nem jelenik, addig nincsenek tünetek. A szervezet belsejében kialakuló sejtburjánzásokat csak speciális orvosi vizsgálatokkal lehet megállapítani. Kivételt képez a mell-, a here- és a bőrrák, ami szabad szemmel is látható vagy tapintható.
A legtöbb rákos megbetegedésre akkor derül fény, amikor a tünetek már kialakultak, és a beteg a kezelőorvosához fordul segítségért. Rák gyanúja esetén különböző megerősítő vizsgálatokat kell elvégezni, ezeknek négy fajtájuk van.
A citológiai vizsgálat a gyanús területről vett sejtmintából kimutatja a beteg sejteket. Leggyakoribb példája a méhnyak váladékának kenete. A biopszia a gyanús területről vett szövetminta.
A szövettani vizsgálat során a szövet szerkezetében végbemenő mikroszkopikus változásokat tanulmányozzák. A kezelőorvos a vérkép segítségével meg tudja állapítani a vér alkotóelemeinek változásait vagy eltéréseit. A röntgenfelvétel alapján megfigyelhető a daganat fokozott denzitása, ami a csontban vagy a tüdőben világosabb területek formájában látható.
A többi modern képalkotó eljárás helyettesíti a hagyományos röntgenfelvételt, de azzal
együtt is használható. A komputertomográf, az ultrahangos vizsgálat és a mágneses rezonanciavizsgálat (MRI) révén készített felvételek a gyanús szövetről segítenek a diagnózis felállításában. A sugárizotópos vizsgálat során alacsony dózisú radioizotópot juttatnak be a szervezetbe, s ezáltal kimutatható néhány rákfajta, mint pl. a pajzsmirigy- és a csontrák.
A dohányzásról való leszokás
A dohányzás a rák egyetlen olyan kiváltó oka, amelynek elhagyásával megelőzhetjük a rákot, ami nem csupán a tüdőt károsítja. Az adatok alapján a halállal végződő rákos betegségek egyharmadáért a dohányzás okolható. A dohányosok számára elméletileg egyszerű a válasz: a dohányzást abba kell hagyni.
A leszokás jótékony hatásai hamarosan érezhetők. Nyolc órával az utolsó cigaretta után a vér oxigénszintje normalizálódik. 48 óra múlva, amikor a nikotin utolsó maradványai is távoznak a szervezetből, helyreáll az íz- és szagérzékelés. 72 óra elteltével a tüdő több levegőt képes felvenni.
A dohányzást a gyakorlatban nehéz abbahagyni, mivel a nikotin erős függőséget kialakító vegyi anyag. Ha meg kell győznie magát, hogy érdemes küzdenie, akkor gondoljon arra, hogy a leszokás után öt éven belül a rák kialakulásának esélye a dohányosokéhoz képest a felére csökken, és nem utolsósorban jelentős anyagi megtakarítással is jár.
